Európai Ügyészség: Magyarországon múlhat, vizsgálhatók-e visszamenőleg az uniós pénzek ügyei
Komoly politikai és jogi kérdéssé válhat, milyen feltételekkel csatlakozna Magyarország az Európai Ügyészséghez. Laura Kövesi, az EPPO vezetője szerint a szervezet készen állna a magyar hatóságokkal való közös munkára, ha Magyarország belépne az uniós ügyészség rendszerébe. A legfontosabb kérdés azonban Budapesten dőlne el: a magyar törvényhozás határozná meg, hogy az Európai Ügyészség csak a csatlakozás utáni ügyeket vizsgálhatná-e, vagy bizonyos korábbi esetekre is kiterjedne a hatásköre.
Készen állnak a magyar csatlakozásra
Laura Kövesi egyértelművé tette, hogy az Európai Ügyészség részéről nincs akadálya az együttműködésnek. A főügyész szerint a magyar szakemberek felkészültségét nagyra tartják, és több magyar kollégával már korábban is dolgoztak együtt.
Az MTI kérdésére, amely Magyar Péter korrupcióellenes vállalására és az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra vonatkozott, Kövesi így fogalmazott:
„Nemcsak én, hanem az egész bírálóbizottság is nagyon izgatott volt a bejelentés után, mert úgy gondoljuk, hogy a magyar kollégáinknak velünk kellene lenniük.”
Kövesi szerint a magyar szakemberek komoly értéket adhatnának az EPPO munkájához, főleg azokban az ügyekben, amelyek uniós támogatásokat, közpénzeket vagy határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményeket érintenek.
A döntés a magyar törvényhozáson múlik
A csatlakozás nem történne meg automatikusan. Magyarországnak először jeleznie kellene a szándékát az Európai Bizottság felé, majd a hazai jogrendbe is be kellene építeni azokat a szabályokat, amelyek az Európai Ügyészség működéséhez szükségesek.
Kövesi szerint a folyamat gyorsasága elsősorban a magyar törvényhozáson múlna. Ha megszületik a szükséges jogszabályi háttér, az EPPO magyar delegált ügyészekkel kezdhetné meg a munkát.
HirdetésEz azért fontos, mert az Európai Ügyészség nem általános politikai nyomozóhatóság, hanem az uniós költségvetést sértő bűncselekményekkel foglalkozik. Ide tartozhatnak az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, a nagy összegű áfacsalások, a korrupció vagy a pénzmosás, ha azok az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintik.
Orbán Viktor neve is előkerült
A sajtótájékoztatón az Economx kérdésére az is szóba került, hogy egy magyar csatlakozás esetén indulhatna-e eljárás Orbán Viktor ellen. Laura Kövesi válasza alapján erre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni, mert minden azon múlna, milyen hatáskört kér Magyarország az Európai Ügyészség számára.
Kövesi Lengyelország és Svédország példáját hozta fel. Lengyelország azt kérte, hogy az EPPO hatásköre az ügyészség 2021-es működésének kezdetéig nyúljon vissza, vagyis visszamenőleges vizsgálati lehetőséget is kapjon. Svédország ezzel szemben azt kérte, hogy az ügyészség csak a csatlakozás pillanatától kezdve vizsgálhassa az ügyeket.
Kövesi ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
„Ez tehát különböző helyzet, meglátjuk, Magyarország melyiket választja”
Vagyis nem arról van szó, hogy az Európai Ügyészség automatikusan vádat emelne bárki ellen. A kérdés az, hogy Magyarország milyen időbeli hatályt engedne az EPPO-nak. Ha csak a csatlakozás utáni ügyekre vonatkozna a jogköre, a korábbi esetek kívül maradhatnának a vizsgálati körön. Ha viszont visszamenőleges hatáskört kapna, korábbi, uniós pénzekhez kapcsolódó ügyek is előkerülhetnének.
Nem automatikus vádemelésről, hanem hatásköri döntésről van szó
A történet legfontosabb része, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás önmagában nem jelent automatikus vádemelést Orbán Viktor vagy bárki más ellen. Egy esetleges eljáráshoz konkrét ügy, bizonyíték, jogi alap és hatáskör kellene.
A politikai súlya mégis óriási lenne annak, ha Magyarország csatlakozna az EPPO-hoz, különösen akkor, ha visszamenőleges vizsgálati lehetőséget is adna a szervezetnek. Ebben az esetben nemcsak a jövőbeni, hanem bizonyos korábbi uniós pénzekkel kapcsolatos ügyek is az Európai Ügyészség látókörébe kerülhetnének.
Kövesi válasza ezért kapott kiemelt figyelmet: a döntés kulcsa magyar kézben lenne. Budapestnek kellene kimondania, hogy az EPPO csak a csatlakozás utáni időszakra kapjon jogkört, vagy korábbi ügyekben is vizsgálódhasson.
Az Európai Ügyészség 2021 óta működik luxembourgi székhellyel, feladata pedig az uniós költségvetést sértő bűncselekmények felderítése, nyomozása és vádképviselete a részt vevő tagállamokban. A kérdés most az, hogy Magyarország belép-e ebbe a rendszerbe, és ha igen, milyen erős jogosítványokat adna az uniós ügyészségnek.
