Ma ünnepli 82. születésnapját Kovács István, a magyar színház- és filmművészet egyik emlékezetes alakja. A Jászai Mari-díjas színész, rendező 1944. május 7-én született Budapesten, és neve évtizedek óta összeforrt a magyar film aranykorának több ikonikus szerepével. A közönség elsősorban az Egri csillagok Bornemissza Gergelyeként és a Kárpáthy Zoltán címszereplőjeként őrzi szívében, de pályája ennél jóval gazdagabb és sokszínűbb.
Kovács István 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol Várkonyi Zoltán növendéke volt. Már főiskolásként, 1964-től játszott a Vígszínházban, amely később pályájának egyik meghatározó állomása lett. A színház világa korán befogadta, a film pedig hamar országosan ismertté tette. Pályája kezdetétől gyakran formált meg romantikus hősöket, szerelmes férfiakat, olyan karaktereket, akikben egyszerre volt jelen tartás, érzékenység és csendes erő.
A hatvanas években a magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb fiatal színészévé vált. Szerepelt A kőszívű ember fiai című filmben, majd a közönség a Kárpáthy Zoltán főszerepében is megismerhette. Az igazi országos rajongást azonban az Egri csillagok hozta el számára, amelyben Bornemissza Gergely alakját keltette életre. A Várkonyi Zoltán rendezte történelmi film máig a magyar filmtörténet egyik legtöbbet idézett és legkedveltebb alkotása, Kovács István alakítása pedig generációk emlékezetében maradt meg.
A filmben Venczel Vera oldalán játszott, aki Cecey Évát, vagyis Vicuskát alakította. Kettősük annyira hiteles és szerethető volt, hogy a nézők sokáig a valóságban is szerelmespárként képzelték el őket. A legendás páros azonban a magánéletben mély, bizalmas barátságot ápolt. Éppen ez a tiszta emberi kapcsolat adta meg azt a finomságot és természetességet, amely a vásznon is átütött.
HirdetésKovács István pályája nem állt meg a fiatalkori filmsikereknél. Játszott a József Attila Színházban, a Thália Színházban és az Arizona Színházban is, miközben a közönség filmekben, televíziós produkciókban és színpadi szerepekben egyaránt találkozhatott vele. A pályáját végigkísérte az a sajátos elegancia, amely nem harsányságból, hanem belső tartásból fakadt.
Magánélete is sokakat érdekelt, de ő soha nem tartozott azok közé, akik a nyilvánosság előtt élték volna mindennapjaikat. Első házasságából két gyermeke született, később pedig Sajgál Erika színésznő oldalán találta meg társát. Kapcsolatuk csendes, mély és kiegyensúlyozott történetként maradt meg a közönség emlékezetében. Közös fiuk, Domonkos születése újabb fontos fejezetet nyitott életükben.
Kovács István azok közé a művészek közé tartozik, akiknek neve nem csupán szerepeket idéz fel, hanem egy egész korszak hangulatát. A régi magyar filmek méltóságát, a színház iránti alázatot, a romantikus hősök tisztaságát és azt a fajta férfias eleganciát, amely ma már ritkaságnak számít.
82. születésnapján nemcsak egy kiváló színészt köszöntünk, hanem egy olyan művészt is, aki sokak számára a fiatalság, a hűség, a bátorság és a magyar film felejthetetlen pillanatainak jelképe maradt.
Isten éltesse Kovács Istvánt születésnapja alkalmából!
