Mindennapos használati tárgyaink már hosszú évek óta tökéletesednek, hogy minél jobban megkönnyíthessék az életünket. De hogyan is nézhettek ki vajon ezek a tárgyak kezdetben, amikor még nem örvendeztek akkora népszerűségnek, mint manapság, és a világ nagy része még azt sem tudta róluk, hogy pontosan micsoda?!
A görkorcsolya kezdetleges, 20. század eleji változata, amit Edward Petrini talált fel és akkor még Takypod-nak hívtak.
Marchant XLA – az egyik első tömeggyártásba került számológép 1913-ból. Érdekességképpen: a számológéphez mellékelt használati utasítás 130 oldalas volt.
Daueroló gép 1905-ből, Karl Ludwig Nessler német feltalálótól. A kuncsaft haját sárgaréz rúdakra tekerték fel és mintegy öt órán keresztül sütötték.
Az első fűnyírógép, melyet 1906-ban használtak először a St. Louis-i botanikuskertben. Érdességképpen: ez a szerkezet még olyan hangos volt, hogy nem tudták befejezni miatta a munkát. A csendes változata egy évvel később jelent meg.
Az első mechanikus nyomtató, mely valódi úttörést jelentett a nyomatás világában. Ebből vette az ötletet 1834-ben Charles Babbage angol matematikus a programozható számítógépéhez.
Hanglokátor a 20-as évekből. Az amerikai hadsereg ennek segítségével pásztázta és ellenőrizte a légteret a múlt század elején.
Gustav Zander svéd orvos által feltalált ortopédiai eszközök a 19. századból.
Az első elektromos hajtású (Thor) mosógép, 1908-ból. Úgy tervezték, hogy nyolcat forduljon az óramutató járásával megegyezően, majd nyolcat azzal ellentétesen, és ezt ismételje X alkalommal.
Mentőmellények az USA-ban 1917-ből. Pontosabban, a mentő matracok. Az amerikai tengerészeket arra is kiképezték, hogy mentőmellény hiányában az ágyukat csavarják magukra
Az amerikai Frary & Clark (1924) cég első nagy sikerű, tömeggyártásba került kenyérpirítója – nem az első, de a legszebb.
Az 1956-ban az IBM által bemutatott ‘merevlemez’, melynek súlya valamivel több volt, mint egy tonna és 5 megabájt adat tárolására volt elegendő.
A Miki egérre hajazó német audiovizuális berendezés célja az volt, hogy a viselője számára fokozza az ellenséges lövegek által keltett hang- és fényhatások erejét, így könnyebben be tudják mérni, merre találhatóak az antant ágyúi.
